Visszafordítható lehet az Alzheimer-kór? Egy új kutatás reménykeltő eredményei

Az Alzheimer-kórt több mint száz éve visszafordíthatatlan, fokozatosan romló betegségként tartja számon az orvostudomány. Emiatt a kutatások többsége eddig a megelőzésre vagy a lefolyás lassítására összpontosított, nem pedig a gyógyításra. Egy friss, amerikai kutatás azonban alapjaiban kérdőjelezi meg ezt a szemléletet.

A Case Western Reserve University, az University Hospitals és a Louis Stokes Cleveland VA Medical Center kutatói azt vizsgálták, hogy még előrehaladott állapotban lévő Alzheimer-kóros agy esetében is lehetséges-e a funkciók helyreállása.

Az agy energiája a középpontban

A kutatás középpontjában egy kulcsfontosságú molekula, az úgynevezett NAD+ (nikotinamid-adenin-dinukleotid) áll. Ez az anyag alapvető szerepet játszik a sejtek energiaellátásában és túlélésében. Az NAD+ szintje természetes módon csökken az életkor előrehaladtával, de a vizsgálatok szerint Alzheimer-kórban ez a csökkenés különösen súlyos, főként az agyban.

A kutatók emberi Alzheimer-kóros agyszöveteket és genetikailag módosított egérmodelleket elemeztek. Az egerekben az Alzheimer-kórhoz hasonló elváltozások jelentkeztek: idegsejt károsodás, gyulladás, memóriazavarok és tanulási nehézségek.

Megelőzés és visszafordítás egerekben

A kutatócsoport két fontos kérdésre keresett választ:

1. Megelőzhető-e a betegség, ha az agy NAD+ egyensúlyát időben fenntartják?

2. Visszafordítható-e a már előrehaladott állapot, ha ezt az egyensúlyt később állítják helyre?

Az egereken végzett kísérletek alapján mindkét esetben meglepően pozitív eredmények születtek.

Azoknál az állatoknál, amelyeknél egy speciálisan kifejlesztett kísérleti hatóanyag (P7C3-A20) segítségével helyreállították az agy energiaegyensúlyát:

• csökkentek az Alzheimer-kórra jellemző agyi károsodások,

• helyreállt az idegsejtek közötti kommunikáció,

• és ami különösen figyelemre méltó: a kognitív funkciók – például a tanulás és a memória – teljesen helyreálltak.

Ezeket a javulásokat egy, embereknél is alkalmazott vérbiomarker (foszforilált tau-217) normalizálódása is alátámasztotta, ami objektív mérőszámot ad a betegség állapotáról.

Mit jelent ez az emberek számára?

Andrew A. Pieper professzor, a kutatás vezetője hangsúlyozta: ezek az eredmények egyelőre kizárólag állatkísérletekből származnak, és nem jelentenek azonnal alkalmazható emberi terápiát. Ugyanakkor a tanulmány azt sugallja, hogy az Alzheimer-kór nem feltétlenül végleges állapot, és bizonyos körülmények között az agy képes lehet a regenerációra.

Fontos különbség, hogy a vizsgálatban használt megközelítés nem egyszerű NAD+-pótlás, hanem az egyensúly fenntartása. Korábbi kísérletek szerint egyes étrend-kiegészítők túlzott NAD+-szintet idézhetnek elő, ami akár daganatos folyamatokat is elősegíthet. A most alkalmazott módszer ezt a kockázatot elkerüli.

Mi következik ezután?

A kutatók szerint a következő lépés gondosan megtervezett humán klinikai vizsgálatok elindítása, amelyek eldönthetik, hogy az állatkísérletekben tapasztalt hatások embereknél is érvényesek-e. Emellett azt is vizsgálják, hogy ez a megközelítés más, életkorral összefüggő idegrendszeri betegségek esetén is alkalmazható lehet-e.

A legfontosabb üzenet

A tanulmány egyik legnagyobb jelentősége nem egy azonnali gyógymód ígérete, hanem a remény:

az Alzheimer-kór hatásai nem feltétlenül visszafordíthatatlanok, és az agy – megfelelő körülmények között – képes lehet a gyógyulásra.

Forrás:

Case Western Reserve University – összefoglaló a Cell Reports Medicine folyóiratban megjelent tanulmány alapján www.case.edu

NAD⁺-infúziók a gyakorlatban – remény és óvatosság egyensúlya

A fenti kutatási eredmények fényében természetes módon merül fel a kérdés:

Vajon a jelenleg is alkalmazott NAD⁺-infúziós kezelések hordozhatnak-e pozitív hatásokat az agy működésére, különösen neurodegeneratív betegségek esetén?

Fontos hangsúlyozni, hogy a klinikai gyakorlatban elérhető NAD⁺-infúziók nem azonosak a kutatásban alkalmazott, célzott farmakológiai megközelítéssel. A tudományos vizsgálatokban nem egyszerű NAD⁺-pótlás történt, hanem az agyi sejtek energiaegyensúlyának finom szabályozása, amely megakadályozta mind a hiányt, mind a túlzott szintemelkedést.

Miben lehetnek mégis biztatóak az NAD⁺-infúziók?

Megfelelő körülmények között, orvosi felügyelet mellett, az NAD⁺-infúziók:

• támogathatják a sejtek energia-anyagcseréjét,

• hozzájárulhatnak az oxidatív stressz csökkentéséhez,

• javíthatják az általános sejtfunkciókat,

• egyes pácienseknél szubjektív módon kedvező hatást gyakorolhatnak a mentális frissességre, fáradtságérzetre vagy koncentrációra.

Ezek a hatások azonban nem tekinthetők Alzheimer-kórra vagy más neurodegeneratív betegségekre vonatkozó bizonyított terápiás eredményeknek. Jelenleg nincs olyan nagyszabású, kontrollált humán klinikai vizsgálat, amely igazolná, hogy az NAD⁺-infúziók képesek lennének a betegséget megelőzni, lassítani vagy visszafordítani.

Miért elengedhetetlen az óvatosság?

A kutatások arra is rámutattak, hogy a túlzott NAD⁺-szint kockázatokat hordozhat. Állatkísérletekben a kontrollálatlan NAD⁺-emelés:

• fokozhatja a sejtek kóros osztódását,

• bizonyos körülmények között daganatos folyamatokat segíthet elő,

• felboríthatja a sejtek természetes anyagcsere-egyensúlyát.

Ezért az NAD⁺-infúziók nem tekinthetők általános „wellness-kezelésnek”, és különösen nem alkalmazhatók felelősen:

• előzetes laborvizsgálatok nélkül,

• ismeretlen alapbetegségek esetén,

• rendszeres orvosi kontroll hiányában,

• nem megfelelő egészségügyi környezetben.

Mit jelent a felelős alkalmazás?

A jelenlegi tudásunk alapján az NAD⁺-infúziók kizárólag:

• szakorvosi konzultációt követően,

• részletes laboratóriumi kivizsgálás mellett,

• dokumentált indikációval,

• kontrollált dózisban,

• megfelelő egészségügyi háttérrel rendelkező intézményben

alkalmazhatók etikusan és biztonságosan. A NAD+ infúziók igénybevétele a leírt feltételek mellett támogatja az immunválasz javulását és a gyulladás csökkentését. A krónikus gyulladás összefügg az öregedéssel és az életkorral összefüggő betegségekkel. Az alacsonyabb NAD+ szint súlyosbíthatja a gyulladásos válaszokat.

A NAD+ szintjének növelése modulálhatja a gyulladást és javíthatja az immunfunkciót, potenciálisan csökkentve az életkorral összefüggő gyulladásos betegségek kockázatát. A NAD+ szerves részét képezi számos olyan ejtfolyamatnak, amelyek fontosak az egészség és a test funkciók fenntartásához az életkor előrehaladtával is.

Az anyagcsere szabályozása és a gyulladásszabályozás támogatása révén a NAD+ jelentős szerepet játszik az életkilátások, életminőség javításában és az életkorral összefüggő betegségek hatásainak csökkentésében.

A felsorolt feltételek nemcsak jogi és etikai szempontból elengedhetetlenek, hanem a páciensek hosszú távú biztonságát is szolgálják.

Remény, de tudományos alázattal

Az Alzheimer-kórral kapcsolatos legújabb kutatások egyik legfontosabb üzenete az, hogy az agy nem feltétlenül passzív elszenvedője a károsodásnak. Bizonyos körülmények között képes lehet a regenerációra és a funkciók részleges vagy akár teljes helyreállítására.

Ugyanakkor a tudományos felelősség megköveteli, hogy a reményt ne keverjük össze az ígéretekkel. Az NAD⁺-infúziók jelenleg kutatási és kiegészítő érdeklődésre számot tartó lehetőségek, nem pedig bizonyított gyógymódok.

A jövő kulcsa a gondosan megtervezett klinikai vizsgálatokban, az átlátható orvosi kommunikációban és abban rejlik, hogy a betegek biztonsága minden új lehetőségnél elsőbbséget élvezzen.